Magyarország szám szerint kilenc őshonos kutyafajtával büszkélkedhet. Némelyiküket a világban is jobban ismerik, nagy részük azonban inkább csak hazai körökben ismert. Te ismered mindet?
Magyarország szám szerint kilenc őshonos kutyafajtával büszkélkedhet. Némelyiküket a világban is jobban ismerik, nagy részük azonban inkább csak hazai körökben ismert. Te ismered mindet?
Az első találkozás mindig meghatározó pont a kölyökkutyák életében, főleg, ha vannak tesók is, akikkel majd össze kell szokni. Ez a malamut kölyök kicsit sem volt szégyenlős: azonnal elkezdett barátkozni a nála nagyobb lakótársaival.
Ha megnézzük a videót, teljesen egyértelművé válik, hogy kivel fog a legjobban kijönni!
Ha az őshonos magyar kutyákról esik szó, az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy bizony van agárfajtája is a magyaroknak. A magyar agarak már a honfoglalás idején is velünk voltak, remek vadászebnek bizonyultak, a történelem során azonban igencsak rögös utat jártak be.
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófát számos nézőpontból vizsgálták és megörökítették már, egy szomorú, bár érdekes részlete felett azonban sokáig elsiklottak az emberek. Négylábú barátaink sorsa nem kevésbé tragikus, mint a katasztrófa helyszínéről menekülni kényszerülő embertársainké. Az atomkatasztrófa kirobbanását eleinte igyekeztek a legnagyobb titokban tartani, ezért az otthonaikat elhagyó embereknek azt mondták, hogy mindössze pár napra kell elhagyniuk házaikat és csak a legfontosabb alapdolgaikat vihették magukkal, házi kedvenceiket hátra kellett hagyniuk. A helyi kormány attól tartott, hogy az állatok magukkal hordoznák a bundájukra ragadt radioaktív porral a sugárzást, ezért úgy döntöttek hogy nem menekíti ki őket a sugárfertőzött területekről. Ami még ennél is kegyetlenebb, hogy a sugárzás kordában tartása miatt állatok százait ölték meg a helyi katonai erők.
Bár a legtöbb kutya nem igazán kedveli a postásokat, hazugság lenne azt mondani, hogy minden ebnek ősellensége a helyi kézbesítő.