Ha az őshonos magyar kutyákról esik szó, az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy bizony van agárfajtája is a magyaroknak. A magyar agarak már a honfoglalás idején is velünk voltak, remek vadászebnek bizonyultak, a történelem során azonban igencsak rögös utat jártak be.
Első történelmi lenyomataink az agarakról Szent István idejéről származnak, maga az agár fajta pedig valószínűleg Egyiptom területére vezethető vissza. A kuvaszokhoz hasonlóan az agarak is kedvelt álltai voltak Mátyás király udvarának, az agarászat népszerű sport volt ekkoriban. Mátyás halála után a sportág veszített népszerűségéből, majd a török uralom idején keresztezni kezdték a magyar és keleti típusú agarakat, így hígulni kezdett a magyar agár állomány.
Bár veszítettek népszerűségükből, a 19. században gróf Széchenyi István reformjai következtében ismét népszerű hobbivá vált nemesi körökben az agarászat. A magyar agár ekkor vált nemzeti állatunkká, viszont ekkor történt az is, hogy tovább hígult a fajta tisztasága. A magyar agarak ugyanis alulmaradtak gyorsaságban az angol fajtatársaiktól, ezért elkezdték keresztezni a két fajtát. Ennek következtében a ma ismert magyar agarak már jó eséllyel csak nyomokban tartalmaznak „tiszta” magyar agár vért.
A második világháborút követően majdnem teljesen kihalt a fajta, egy érdekes fordulat azonban megmentette őket. Szigethy Kálmán vadász és természetfilmes a már említett Mátyás király idejéről forgatott filmet, melyhez szüksége volt magyar agarakra. A fajta fellelése kifejezetten nehéznek bizonyult, miután azonban talált pár egyedet, megvásárolta és tenyészteni kezdte őket. Szigethy ezzel megmentette a magyar agarakat a kipusztulástól, a fajta újjáéledt, és bár továbbra sem szerepelnek a legnépszerűbb kutyák soraiban, egyedszámuk stabil, nincsenek veszélyben. 2004-ben a másik nyolc őshonos magyar kutyafajtával együtt nemzeti kinccsé nyilvánította őket az országgyűlés, 2017-ben pedig hivatalosan is hungarikummá váltak a magyar agarak.
Forrás: Azenkutyam.hu
